A kavicsos kertekkel kapcsolatban sok ellentmondás van. Egyesek szeretik, míg mások szörnyűnek tartják. Egyre gyakrabban látunk kövekkel kirakott, kavicsos elökerteket, kevéske zöld növénnyel, vagy akár a nélkül is. Beton, kő, kavics – ezek a modern kertek a lakóparkok vagy irodakomplexumok körül egyre elterjedtebbek.

A németországi Baden-Württemberg tartomány parlamentje a napokban új természetvédelmi törvényt fogadott el. A módosítás elsősorban a biodiverzitás – biológiai sokféleség, valamint a fajvédelem érdekében született. A “Mentsd meg a méheket” kezdeményezés végül lendületet adott a törvénymódosításnak, miszerint az ökológiai gazdálkodás arányát kéne növelni és csökkenteni a növényvédő szerek használatát. A rendelet egyik alapvető eleme a magántulajdonban lévő kertek kialakítását is érinti, s megtiltja a kavicsos kerteket. Korábban több német községben is volt hasonló tilalom – eddig szabálysértésként leginkább a közterületekre vonatkozott.

A 2020.július 22-én elfogadott törvény értelmében – ami visszamenőleg is érvényes, az 1995 után telepített kavicsos kerteket köteles a tulajdonos átépiteni, illetve eltüntetni. Mindezt hatóságilag is ellenőrizhetik. 1995-ben volt egy rendelet, ami már akkor kimondta, hogy a nem beépített területeknek zöld területként kell kialakítva lenniük. Mégis egyre divatosabbak lettek a kavicskertek. Sokan azzal érveltek, hogy igénytelen, nem kell gondozni, tiszta és dizájnos az így kialakított előkert.

Egy közösségi médiás csoport, melynek a neve is Gärten des Grauens azaz „A borzalom kertjei“ összegyűjtötte a a legszörnyűbb kavicskerteket, ebből csemegezzünk egy kicsit, az amikor még a kerti törpe is rosszul van mottó jegyében:

Az új törvény óriási vitát váltott ki Németországban. A szakértők – vagy épp nem hozzáértők – is bizonygatják pro és kontra véleményüket a médiákban. A 90es években elterjedt kavicsos kertek kedvelöi szerint a dizájn a fontos. Sokan azért is szeretik, mert kevésbbé munkaigényesek ezek a kertek, hisz nincs gaz, gyomlálni, locsolni sem kell. Ezek a kerttulajdonosk „őrületnek“ nevezik a tiltást, mivel szerintük „saját kertjét úgy tervezhesse meg mindenki, ahogy ő szeretné“.

Mások viszont azzal érvelnek, és igyekeznek meggyőzni a másik tábort azzal, hogy próbáljanak belépni egy ilyen kavicsos kertbe nyáron 30 – 35 fokos hőségben. A kövek a nap sugaraitól akár 70-80fokosra is felhevülhetnek. Ezt a hőt aztán leadják a környezetükben, azaz még nagyobb hőséget okoznak. Ez rontja a városi klímát. Egyidejűleg érthetően se rovarok, se méhek, se egyéb állatfajok, vagy madarak se keresik fel az ilyen kerteket. Mindez oda vezet, hogy az ilyen kerteknél nincs hűsítő árnyék, a körülötte fekvő kertekben sincs termés, hisz nincsennek beporzó rovarok sem. Mellesleg az esővíz elfolyását, felszívódását is akadályozzák ezek a kavicsos kertek, hisz a kövek alatti gyapjútakaró ezt meggátolja.

Környezettudatos kertészek a sűrűn ültetett lágyszárú növényeket, vagy évelő cserjéket ajánlják, amelyek bevonzzák a méheket és egyéb rovarokat. Talajtakarónak lehet az alacsonyabb növésű évelőket ültetni, melyek nem engedik a föld kiszáradását sem, így az ott megbújó élővilágot is védik. Ez a környezetvédelmi szempont napjainkban egyre fontosabbá válik. Remélhetőleg, hamarosan világszerte megszűnnek ezek a szürke beton, élettelen kertek, és felváltják őket a színes virágokkal teli ágyások.

Foto: AAA, Facebook

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here