TÖRTÉNELEMFORMÁLÓ TALÁLMÁNYOK

0
16

Az emberiség történetének kereke úgy halad előre, ahogyan azt az újabb és újabb találmányok előre görgetik. Nehéz rangsorolni mindazon újításokat, melyek az évezredek során világunkat megváltoztatták, még is kiemelhető néhány igazán történelemformáló találmány – lássuk, melyek ezek.

Könyv- és újságnyomtatás

Bár sokan manapság az internet megjelenése elsőbbségének javára döntenének, kétségtelenül a könyvnyomtatás feltalálása és elterjedése tudta megváltoztatni a széles néptömegek gondolkodását, utat nyitva így a középkorból a felvilágosodás eszméi felé. A tudás elérésének útja demokratizálódott, hiszen a viszonylag olcsó nyomtatott könyv bárki számára hozzáférhetővé vált, amíg a kézzel írott kódexeket csak a kiválasztottak, no meg a papság olvashatta. A nyomtatás feltalálása után nem sokkal az Európa szerte elterjedő nyomtató üzemek 3600 oldalas napi kapacitással működtek, ami kb. olyan léptékű változás a napi egy oldalas kézzel írott szövegsokszorosításhoz képest, mint taligáról áttérni a fénysebességre. Így hát nyugodtan mondhatjuk, a nyomtatott szöveg, az újságírás és olvasás elterjedésével az emberiség fejlődése rakétasebességre kapcsolt.

Iránytű

A régiek számára a hajózás még csak úgy volt biztonságos, ha a szárazföld partvonalát követték a tengeren, hiszen a nyílt vízen könnyen eltévedhettek. Fejlettebb tudású népek a csillagok alapján tájékozódhattak a nagy vizeken, de ez a tudás csak kevesek számára volt elérhető és alkalmazható. Aztán Kínában a 14. században, mint oly sok más dolgot itt először, az iránytűt is feltalálták. Egyszeriben egy maroknyi eszköz bárki számára megmutathatta az utat az óceánokon a mágnesesség mindenhol jelenlévő erejével, így a föld immáron felfedezhetővé vált, s a kontinensek összeköttetést találtak. S bár manapság inkább a műholdakra esküszünk és hagyatkozunk, az iránytű volt az, amely a világkereskedelmet, azon keresztül a nyersanyagáramlást, majd az ipari forradalmat lehetővé tette, s hozta meg a gazdagságot Európa számára.

Papírpénz

Évezredekig a kereskedelem nemesfémeket használt fizetőeszközként, jobbára pénzérme formájában. Itt is Kína volt az első, ahol már a 9. században elkezdtek papírpénzt használni, Európa mindezzel a 16. századig várt. Objektív okok, mint a nemesfém források kimerülése vagy a súlyos fémpénz kezelésének bonyolultsága, mind-mind a papír vagy valami „könnyű” felé mutatott, bár így a későbbiekben, mint egyfajta rossz mellékhatás, maga a pénz is elértéktelenedhetett egy politikai vagy katonai válság hatására. Minden esetre látnunk kell, ha nincs anno papírbankó, nem változott volna meg a világ pénzügyi rendszere, s anélkül ma nem lenne folyószámla vagy hitelkártya sem.

Elektromos világítás

Bár egészen a 19. század végéig kellett várni az un. villanykörte használatának elterjedéséig, az elektromos fény az emberiség egész napi időbeosztását forradalmian megváltoztatta. Mindaddig az aktív nappali időszak addig tartott számunkra, amíg láttunk, a tűz fénye érdemi munkatevékenységre nem volt elég. Bár a viaszgyertya szép világosságot csinált, de nagy mennyiségben igen drága volt. A villanyvilágítás elterjedésével nem csak a lakások, de a gyárak is magasabb munkafokozata kapcsoltak, a szórakozás számára ott volt az este és éjszaka, s a világ teljesen életritmust váltott. Nem is beszélve arról, hogy bele sem gondolunk, ha megszűnne az áram, modern világunk online kapcsolatra épített munkafolyamatai, a tájékozódás és szórakozás, kényelmünket szolgáló gépeink munkája mind semmivé válna.

A ló megszelídítése

A ló az ember hű társa immáron ötezer éve. Szinte hihetetlen, mi nem ment volna végbe a ló „használata” nélkül: ló volt az ókortól a legfőbb utazó „eszköz”, s a ló vontatta szekerek nélkül nem lett volna valódi kereskedelem sem. Lóval szántottak, s ló nélkül a hadviselés története is csak gyalogos katonák rövid távú s kis hatékonyságú összecsapása maradt volna.

Antibiotikum

Megfelelő ellenszer híján a baktériumok, ezek a mini kis gyilkosok milliókat öltek meg az évezredek során, hiszen a bakteriális fertőzésnek és elfertőződésnek gyakorlatilag nem volt ellenszere. Az antibiotikum, elsőként a penicillin a 20. század egyik legnagyobb, és szinte véletlenszerű találmánya. Rengeteg fertőző betegség szűnt meg halálossá lenni innentől, hiszen pld. szinte felfoghatatlan a mai ember számára, hogy egy egyszerű tüdőgyulladás többnyire végzetes volt az AB feltalálása előtt. Ha korábban egy katona megsebesült, vérmérgezésben szinte biztosan meghalt, de innentől az AB használatával a halálos sebesülések fertőződéses eredete kb 1%-ra mérséklődött. Így, bár a háború sosem volt jó, legalább a sebesültek többszázszoros arányban menekülhettek meg.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here