TALÁLMÁNYOK, MELYEK A 2020-AS ÉVTIZEDBEN VIGYÁZZÁK MAJD EGÉSZSÉGÜNKET

0
22

Zsebre rakható eszközök, okostelefonunkra köthető kütyük, és ötvened annyiba kerülnek, mint a mai kórházi berendezések. Virtuális valóság, mely a fizikai rehabilitációt átformálja és felgyorsítja. Mesterséges intelligencia vezérelte operációs eszközök, melyek precízebbek bármely orvosi kéznél. Mindezek csak néhányak azokból az újításokból, melyek az egészségünk védelmét és gyógyításunkat hamarosan egy másik szintre emelik.

A jövő természetesen nem megjósolható, de már manapság is számos olyan találmány létezik, mely forradalmasítani fogja az egészségügyet a nem is olyan távoli életünkben. Bizton állíthatjuk, a 2020-as évekre rengetek újítás áll majd egészségünk védelmének szolgálatába. Lássunk tehát ezekre néhány példát, természetesen a teljesség igénye nélkül.

Ez év márciusa óta két New York állambeli kórházban , kísérleti jelleggel, a UPS csomagküldő szolgálat bevezette a laboratóriumi minták és apróbb kórházi eszközök szállítását automata vezérlést használó drónok segítségével. A rendszert a tervek szerint rövidesen az állam 20 kórházára kiterjesztik minden olyan minta vagy eszközszállítás esetében, melyeket a drónok el bírnak végezni egy meghatározott hatósugaron belül. A UPS hosszú távon gyógyszer és vérkészítmények szállítására is tervezi kiterjeszteni a szolgáltatását, és megjósolható, hogy rövidesen a többi nagy csomagszállító is csatlakozik majd a rendszerhez, ill. egyre több kórház kapcsolódik be majd a programba.

Naponta milliónyi embernek mérik meg a vérnyomását, vagy végeznek el náluk labortesztet, hatalmas adatmennyiséget kreálva ezzel. Ha ezeket az adatokat, szigorú anonimitással, egy óriási felhőrendszerű adattárolóba fel lehetne vinni, s a kutatók számára szabaddá tenni, az gyógyszeripar fejlesztői előtt hatalmas perspektívák nyílnának. Kaliforniában már működik egy 3 millió adatszolgáltató bevonásával alapított Big Data rendszer, mely naponta több milliárdnyi adatot akkumulál a szisztémának. Az adatok még csak limitált számú gyógyszergyártó cég számára elérhetők, de azok állítása szerint már így is felbecsülhetetlen értékű adatbázis bővítéshez jutottak kutatásaik felgyorsításához.

Sajnos nagyon sokan ismerik az inzulinnal kezelhető cukorbetegséget, és mindazt a rengetek megkötést, mely nem csak a rendszeres tűszúrást, hanem a vércukor mérést és a szigorú diétát is jelentik. Doug Milton, egy a Harvard Egyetemen dolgozó biológus, saját cukorbeteg gyermekei példájától inspirálva, már 10 éve dolgozik egy olyan inzulontermelő implantátumon, mely a bőr alá helyezve helyettesíti az injekciós inzulinbevitelt, s harmonizálja a termelést a szervezet inzulinigényével. Kisérletei állatok esetében már sikeresnek bizonyultak, rövid idő kérdése, hogy az emberi testtel szimbiózisban működő beépített inzulintermelő és adagoló eszközt embereken is kipróbálják.

Mindannyian tudjuk, hogy azonos gyógyszer beszedése két különböző emberre nagy százalékban más hatékonyságú lehet. A jövő a genetikai jellemvonások meghatározta gyógyszerelésé, mellyel kapcsolatos kutatások az afrikai kontinensen kezdőtek el néhány éve. Cél az emberi DNS-sel harmonizáló gyógyszerhatóanyag kifejlesztése, azaz mindenki majd úgy kapja meg a gyógyszerét, ahogyan az a genetikai jellemvonásainak megfelel. Így tehát a személyre szabott kezelés a jövőben DNS-re szabottá válhat.

Létezik már egy olyan számítógépes játék, ahol egy csuklón viselhető digitális eszköz segítségével, mely gondolatainkat bizonyos formában impulzusokká generálja, tudjuk irányítani egy képernyőn lévő állatka mozgását a virtuális térben. Ha a dolgot tovább gondoljuk, ezenképpen az agyunkkal mozgatunk virtuális tárgyakat, s persze az USA-ban már dolgoznak azon a fejlesztésen, ahol a gondolatainkkal vezérelhetünk majd valós tárgyakat egy közbeiktatott s testre rögzített eszköz segítségével. El lehet képzelni, hogy a bénult vagy amputált betegek előtt milyen hatalmas távlat nyílik akkor, ha nem mozgó végtagjaikat, vagy elveszített testrészeiket helyettesítő szerkezeteket mozgatva térhetnek majd ezek az emberek vissza a normális élet kerékvágásába.

Némely rákos megbetegedés alattomosan támad, jelei már csak akkor felfedezhetők, mikor a beteg jószerével már menthetetlen. Ilyen pld. a tüdőrák, ahol egy jól kiértékelt CT vizsgálat, azaz a radiológus tapasztalata a kulcs ahhoz, a betegség időben felismerésre kerüljön. Dolgoznak azonban már egy olyan Google algoritmuson, melyet a CT vizsgálati kiértékeléssel összekötve nagyobb százalékban fedezhető fel a tüdőrák megjelenése, mint magában a humán szakorvosi vizsgálattal. Az orvosokat sosem kizárva, de diagnosztikájukat kiegészítve így a mesterséges intelligencia a jövőben fokozni fogja a betegségek időbeli kiszűrésének hatékonyságát.

Számos fizikai sérülés jár olyan idegrendszeri károsodással, ahol a betegnek hosszas, akár évekig tartó neurológiai rehabilitációra van szüksége teste normál működésének visszaépítéséhez. Az ilyen rehabilitációs folyamat fárasztó, monoton és egyúttal igen kiábrándító is lehet, ami miatt a beteg kedvét vesztve a fejlődésben nem tud megfelelően előre haladni. Egy londoni startup most éppen azon dolgozik, hogy a neurológiai rehabilitációt részlegesen átvigyék a virtuális világba, azaz virtuális „valóságba” helyezve a kezeltet inspirálják aktívabb együttműködésre. A dolog működik, az önkéntesek élvezik a „játékot”, mely úgy mozgatja meg őket, hogy szórakoznak, és így lelkesen gyógyulnak a fásult és szimpla fizikai gyakorlatozás helyett.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here