Ki ne látta volna a karácsonyi tévéműsor klasszikusát, a háromrészes Sissi-sagát Romy Schneiderrel a főszerepben az ’50-es évekből?! Idegenvezetőként egy Sissi nyomába eredő útra készülve rájöttem, hogy a filmben sok a tévedés és a féligazság. Lássuk, hol és hogyan élt a kultikus császárné valójában!

München, a szülőhely

Erzsébet 1837-ben Münchenben, a család belvárosi palotájában született. Apja, Max in Bayern Wittelsbach, tehát a bajor uralkodócsalád tagja volt. Viszont csak mellékágon, így nem számíthatott a trónra. Kellemesebbet kívánni sem lehetett: társadalmi státusz és vagyon kötelezettségek nélkül. Élvezhette az életet. Az anya, Ludovika nehezen viselte férje életmódját és őt magát is. Boldogtalanságát fokozta, hogy egy bajor uralkodó lányaként házassága rangon alulinak számított. Ezt kompenzálandó saját lányait uralkodókhoz akarta adni. Ezért is zavarta, hogy a család müncheni és possenhofeni mindennapjait az etikett helyett férje laza életfelfogása határozta meg.

Possenhofen, a nyári rezidencia

A család a legtöbb időt a Münchenhez közeli Starnberger-tó partján fekvő Possenhofenben töltötte – ez Sissi idillikus gyerekkorának helyszíne.  A tóparti épületegyüttes ma magántulajdonban van; csak a sövényen keresztül vethetünk rá egy pillantást. Ekkor jön a meglepetés: máshogy néz ki, mint a filmen! Azt ugyanis a salzkammerguti Fuschlseenél forgatták. Érdekes a mozivászonról ismert, ma luxushotelként működő kastély újkori története: a ’30-as években erre nyaraló náci külügyminiszternek, Ribbetropnak megtetszett a birtok, de hiába tett vételi ajánlatot a tulajdonosoknak. Nem sejtették, hogy az elutasítással vesztükbe rohannak. Ribbentrop nemes egyszerűséggel kisajátíttatta a kastélyt, hogy aztán nyaralóként használja a köztulajdonba került rezidenciát. A tiltakozó házaspár pedig rövid úton a dachaui koncentrációs táborban került.

Sissi népes családjának (papa, mama, tíz gyerkőc, szolgák vegeláthatatlan sora, lovak, kutyák és egyéb háziállatok) a tavaszi kitelepülés logisztikai kihívás volt. A bajor uralkodó, II. Lajos kedvenc unokahúga, Sissi és szülei életét megkönnyítendő vasútvonalat építtetett Münchenből Possenhofenbe, amihez reprezentatív állomásépület is dukált. Tervezője, Georg von Dollmann egyben Lajos világhírű kastélynak, Neuschwansteinnek a megálmodója is volt.

A vasútállomás ma múzeum. A tárlatvezető Sissi-megszállott hölgyek számos érdekességet mesélnek kedvencük életéről, és nagy örömmel fogadják a magyar látogatókat, hisz a császárné is rajongott „magyarjaiért”. Viszont vele ellentétben nem beszélik a nyelvünket. Ezért a látogatás csak németül tudóknak lesz igazi élmény.

Eljegyzés Bad Ischlben

Amikor lányai eladósorba kerültek Ludovika Ferenc Józsefben találta meg az ideális jövendőbelit. A kapcsolatfelvétel nem volt nehéz, hisz a remélt nászasszony testvére, Zsófia volt. Tehát Sissi és Ferenc József első unokatestvérek! A két anya a 19 éves Ilonát, becenevén Nenét favorizálta, de Ferenc Józsefre bízták a választást. Ezért utazott Erzsébet is Bad Ischelbe. Az örömanyák a valóságban nem kifogásolták, hogy az uralkodó Sissi mellett döntött. Ludovika örült, hogy egyik lányából császárnét csinált, Zsófia pedig, hogy a „te csak házasodj boldog Ausztria” politikája jegyében szorosabbra fűzte a kapcsolatot a Habsburg Birodalom és Bajorország között. A Bad Ischl-i megismerkedés után még alkalmasabbnak is találta császárnénak a szókimondó, talpraesett Erzsébetet.

A salzkammerguti kisváros, Bad Ischl a XIX. század elején lett a „gazdagok és szépek” kedvelt nyaralóhelye. Ferenc József szülei visszatérő vendégek voltak. A „császárvilla” az örömanya nászajándéka volt, így az a pár magántulajdonába került. Nem gondolták, hogy ennek valaha jelentősége lesz. 1918 után az egyetlen Habsburg-ingatlan volt, amely nem került az osztrák állam tulajdonába. Az egyik szárnyat ma is egy Habsburg, Sissi és Ferenc József dédunokája lakja.

A császári pár nyaranta több hetet töltött az Alpok csúcsai között fekvő kisvárosban. Sissi jól érezte magát távol a merev, protokolláris bécsi mindennapoktól. Férje pedig történelmet is írt itt: a villa dolgozószobájából olvasta fel „népeihez” szóló kiáltványát, amellyel kezdetét vette az I. világháború és egyúttal a Habsburg Birodalom haláltusája.

Nászút Laxenburgba

A pár nászútja csak a Bécs közeli Laxenburg-kastályig vezetett, hogy a császár a „nyaralás” alatt is bejárhasson a Hofburgba. Ferenc József ugyanis fantáziátlan, de rendkívül szorgalmas uralkodó volt, „birodalma első hivatalnoka”. Az ifjú feleség másként képzelhette a mézesheteit. Csalódását fokozhatta, hogy anyós is velük tartott Laxenburgba.

A 25 hektáros parkban a XIV. század óta vadásztak a Habsburgok. A „kék” kastélyt Mária Terézia építtette. Színe, mint minden Habsburg-kastélyé, sárga, a „kék” a lakók vérének színére utal. Az uralkodók kedvelték a rezidenciát – nyugodt környezetben közel a fővároshoz. A még könnyebb megközelíthetőség érdekében 1844-ben vasút épült Bécs és Laxenburg között.

Mindennapok a Hofburgban

Nehezen indult az ifjú feleség bécsi élete is. Sokkolta Európa egyik legkonzervatívabb, a spanyol etikettet követő udvara: mások nyitották ki a leveleit, öltöztették, fürdették, nászéjszakája után pedig anyósa „reggeli ajándékkal” toppant be a hálószobába. Önmagában sokkoló lehetett. Pedig a csattanó csak ez után jött: a kis figyelmességért cserébe a véres lepedőt akarta látni.

Sissi nem számíthat támogatásra férjétől. A fiatalon trónra került Ferenc József még ekkor is anyjától függött. „Az  egyetlen férfi az udvarban” – emlegették Zsófiát. Az ifjú császárné műveltségének és francia nyelvtudásának korlátozottsága miatt nehezen tudott beilleszkedni. „Szép butuskának” gúnyolták a háta mögött. Mégis megpróbált a sarkára állni. Növekvő határozottsága ébresztette rá Zsófiát, hogy a visszahúzódó, könnyen kezelhető nővérével jobban járt volna.

Az utókor csak feltételezi, hogy Sissi és Ferenc József kapcsolata szerelemnek indul. Ami tény, hogy legkésőbb második gyermekük, Zsófia halála (1857) után elhidegülnek. Ez elsősorban a tragédia hatására depresszióba eső és frigiditásba menekülő asszony hibája volt. A császár szeretőknél keres kielégülést. Javára kell írni, hogy viszonylag önmegtartóztató volt. Hosszú évekig kitartott két ismert szeretője, a férjezett Anna Nahowski, majd a Sissi által eszkortált (!) színésznő, Katharina Schratt mellett. Mégis nemi betegséggel, gyaníthatóan gonorrhoeával fertőzi meg feleségét. Ezt ábrázolták a filmben tüdőbajként. A betegség tette fel az í-re a pontot: nemi életük véget ér. A császárné nem csak urától, de gyermekeitől is eltávolodik. Pedig korábban éppen Gizella, Zsófia és a trónörökös, Rudolf nevelése jelentették a fő konfliktusforrást meny és anyós között. Sissi pótcselekvésekbe, megszállott hajápolásba és kényszeres testedzésbe menekült. Utóbbi táplálkozási zavarral párosult. Az 1860-as években megrendült egészségi állapotára hivatkozva kúrára indul. Madeira, Korfu, Possenhofen, Bad Kissing – évekig tartott az utazás.

Visszatérése után határozott nő lett a Romy Schneider által megformált kislányosból karakterből. Érdekérvényesítő képessége növekedéséhez kellett anyósa előrehaladott kora és az is, hogy az immár két évtizede uralkodó Ferenc József ugyan továbbra is respektálta anyját, de politikai kérdésekben kevésbé szorult tanácsaira. Sissi kezébe vette fia életét. Elérte, hogy Rudolf habitusához, fizikumához illő humanista nevelést kapjon.

Ekkorra tehető politikai aktivizálódása is. A császárné praktikus okokból segítettete a magyar és az olasz kiegyezést. Örült, hogy ismét elhagyhatta Bécset, a protokollt, anyósát. Birodalmi ügyön dolgozott, így távollétét nem lehetett felhánytorgatni. A magyar udvarhölgyeket is öncélból preferálta: hozzá hasonlóan kilógnak az udvarból, természetes szövetségesei voltak, akikkel anyósa kevésbé tud intrikálni.

A császárné az 1870-es évektől már nem nyilvánított véleményt politikai kérdésekben. Kerülte a közszerepléseket. Még az 1873-as bécsi világkiállításon, amelyre minden számottevő uralkodó ellátogatott a császárvárosba, is csak ímmel-ámmal vett részt.  Legkisebb lányáról, Mária Valériáról és az utazásról szólt az élete. Elvétve tartózkodott Bécsben.

A magyar történetírás és mítoszgyártás elsősorban Erzsébet „hungarofíliájára” koncentrál: szerette a magyar tájat, nyelvet, kultúrát, sok időt töltött szeretett magyarjaival. Ezért meglepő lehet, hogy Sissi élete utolsó három évtizedében sokkal többet volt Angliában, Írországban és Korfun, mint a magyar pusztán. Andrássy helyét pedig egy angol főhadnagy foglalta el a szívében.

A császári pár hivatalos otthonából, a Hofburg hatalmas bécsi épületegyütteséből a XIII. századtól 1918-ig volt a Habsburg Birodalom hatalmi központja. Sissi és Ferenc József az Amália-szárnyban éltek. Az itt kialakított múzeum berendezése a császári pár idejét idézi. Sok a protokolláris helyiség – nem csoda, hogy a szabad szellemben nevelkedett Sissi utált itt élni. Jelleméről toalett- és tornaszobája tanúskodnak.

Bokáig érő hajának fésülése órákat vett igénybe. Ez alatt a császárnő rendszerint nyelveket tanult. De jaj volt, ha egyetlen hajszál is a kefében maradt! A legenda szerint a fodrászok a császárné dühkitörését megelőzendő, észrevétlenül szoknyájuk fonákjára ragasztották a kihullott hajszálakat. A hajmosás egész napos program volt. A speciális sampon konyak és tojássárgája keverékből állt. Hajszárító híján ruhaszárító köteleken szikkadt hosszú órákon át a császárné hajkoronája. Legendásak hajékszerei is: a tucatnyi gyémánt, illetve igazgyöngy bross önmagában sem volt könnyű. A bokáig érő hajjal együtt Sissi tíz kiló feletti súlyt cipelt a fején.

A táplálkozási zavarral küzdő Sissi a testedzés megszállottja volt. A mindig fűzőbe szorított csípője nem lehetett szélesebb 54 centinél; 172 centi magasság mellett legfeljebb 50 kilót nyomott. Bécs közepén viszont nem volt lehetősége órákig lovagolnia vagy túráznia. Bordásfallal, gyűrűvel, nyújtórúddal kellett beérnie. Egyúttal az édességek rabja volt. Tömte magába a Demel, illetve a Sacher cukrászdából hozatott nyalánkságokat, amit sok óra testedzéssel és napokig tartó koplalással ellensúlyozott – a táplálkozási zavar újabb bizonyítéka.

hofburg3.jpg

Ferenc József helyiségeiben a munka és hitvese állnak a középpontban. Sissit házasságuk előrehaladtával leginkább csak festményekről csodálhatta. Kedvéért még a protokollra és a szigorú udvari erkölcsökre is fittyet hányt. Kedvenc, a dolgozószobáját díszítő portré neglizsében ábrázolja a birodalom császárnéját! Egyébként a hiú Erzsébet 30 éves kora után nem engedte, hogy megörökítsék. Későbbi képei mind a fiatalkori képmásokon és a készítők fantáziáján alapulnak. Így könnyen utazhatott inkognitóban a császárné, kevesen tudták, pontosan, hogy néz ki.

Schönbrunn, a nyári rezidencia

„Ah, de csodás kút!” – kiáltott fel II. Mátyás császár midőn a Bécs környéki erdőkben vadászva egy forrásra bukkant. Később itt építtetett I. József vadászkastélyt, amelyet Mária Terézia bővíttetett ki a Habsburgok nyári rezidenciájává: Schönbrunn = szép kút. Itt született és hunyt el Ferenc József, itt szenvedett anyósától és a spanyol etikettől Sissi. Felüdülést a park legendás, 1754-ben megnyílt állatkertje, istállója és a sok órás lovaglások jelentettek számára az akkor még a bécsi erő által körülvett kastélyban. A pár lakóhelyéül szolgáló nyugati szárnyat beköltözésük után alakították ki. A ma is látható bútorok és tapéták kiválasztásába Sissinek nem volt sok beleszólása. Az ő ízlését a földszinti „kerti apartman” tükrözi.

A fölöslegesen épült kastély Hitzingben

Ferenc József Bécs Hitzing kerületében abban a reményben építetett villát az 1880-as években, hogy az elnyeri hitvese tetszését és több időt tölt majd Bécsben. De hiába a gyönyörű Hermész-kastély, az istállók, a lovaglásra csábító erdők, Bécs első telefonösszeköttetése, a városba vezető első, közvilágított út, a megszállottan utazó császárné legfeljebb 1-2 tavaszi hetet eltöltött a birtokon. A kastélyt egyébként 1919 és 1927 között Hatvany Lajos író, kritikus, irodalomtörténész bérelte, aki előszeretettel látta vendégül a korszak magyar irodalmi életének jeles képviselőit.

Végső nyughely a kapucinusok bécsi kriptájában

A koporsót kísérő herold kopogtat a kripta ajtaján. „Ki kér bebocsájtást?” – kérdezi bentről a kapucinus szerzetes. A herold megnevezi az elhunytat minden címével együtt. Ez Ferenc József esetében 53 titulus volt. „Nem ismerjük” – válaszolja a pimasz szerzetes. A herold másodszor csak legfontosabb címeket sorolja fel. A szerzetes hajthatatlan: „Nem ismerjük.” A herold már tudja, hogy ez így nem fog működni. „Egy halandó és bűnös ember” – feleli harmadjára az elhunyt neve helyett, mire kitárul az ajtó. A XVIII. század óta ez a kis párbeszéd zajlik le a kripta kapujában, ha új lakó érkezik.

A Kärtnerstraße melletti, építészetileg nem túl látványos, XVII. századi kapucinus templom pincéjében 112 Habsburg nyugszik, köztük 12 császár és 19 császárné. Itt helyezték el Sissi, Ferenc József és Rudolf földi maradványait.

A császárvárosban ért véget a Kárpáteurópa utazási iroda Sissi-útja, amely a legendás császárné nyomában Ausztria és Bajorország legcsodálatosabb helyeire kalauzolta az utasokat.

Petrus Szabolcs/könyvtacskó

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here