J.F. KENNEDY KIS TITKAI

0
22

JFK, a rettenthetetlen, az áldozat, a nőcsábász, ugyanakkor szerető családapa. Az első katolikus és ír amerikai elnök, háborús hős bár sosem csatázott. Szinte mitikus és ugyanakkor nagyon esendő ember, legalább is gyilkossága óta ilyenné is magasztosult. Még is van egy sor olyan tény életével kapcsolatban, melyek, bár mindennaposak, nem annyira közismertek.

Jackie Kennedyvel 4 gyermekük született

Bár a rivaldafénybe 2 gyermekük került, Caroline és John, mindösszesen 4 gyermekről tudunk, utóbbiakból egyikük halva, a másik koraszülöttként érkezett, majd csak rövid időt élhetett. A közvélemény a két tragikus esetről alig valamit tudott, de természetesen a házaspárt ezek nagyon megviselték, különösen Jackie-t. A kor Amerikájára jellemző, hogy elnöki párként hivatalos teendőiket mindemellett rendületlenül végezték, nem kaptak szusszanásnyi időt sem.

Kennedy háromszor is felvette az utolsó kenetet

A későbbi elnök fiatal korától rengeteget betegeskedett, de fizikai alkalmatlansága nem mentette fel a katonai szolgálat alól, mert a rendkívül ambiciózus apja politikai pályára szánta, ahol a háborús szolgálati előzmény a korszakban elengedhetetlen volt. 1947 és 1954 között, még elnöksége előtt, háromszor is olyan rossz állapotba került eltérő betegségek miatt, hogy katolikus volta miatt jónak látták feladni rá az utolsó kenetet. Egész életében bántotta gerincproblémája is, derékmerevítőt hordott és olyan nagy és folyamatos fájdalmai voltak, hogy állandó gyógyszerszedésre szorult, gyakorlatilag gyógyszerfüggővé is vált.

Az elnök elnyerte a Pulitzer díjat

1945 után, a háború végeztével Kennedy egy újságnál vállalt tudósítói állást, s ebben a minőségben tudósított az ENSZ San Francisco-i alakuló üléséről. Társszerzőként egy háborús témájú könyv megírásában is részt vett, emiatt kapta meg az írói Nobelnek számító Pulitzert 1957-ben. Mindenkiben nyugodtan élhet a gyanú, hogy politikai pályájának és tehetős apjának talán erre is volt némi befolyása.

Kennedy szenátori, majd később elnöki fizetését jótékonysági célokra adományozta

Az elnök apja jelentős üzletemberként hatalmas vagyont halmozott fel, és kezdettől fogva fia minden, a politikai karrierjét érintő költségét lefinanszírozta. A fiatal politikust 1947-ben beválasztották a Kongresszusba, s a kezdetektől szenátori fizetését, vagyoni helyzete miatt, jótékony célokra adományozta. Későbbiekben ezt a gyakorlatot megtartotta, bár nem verte nagydobra. Mivel így is a valaha volt leggazdagabb elnökként tartják számon, mert a családi vállalkozások jelentős jövedelmet biztosítottak számára apja révén és saját jogon is osztalékkal, a fizetése eladományozása soha nem jelentett életében anyagi gondot.

Beszereltette a Fehér Házba a lehallgató rendszert

Nem Nixon elnök volt az első, aki az elnöki rezidencia beszélgetéseit rögzítette. Vélhetőleg Kennedy elsősorban a későbbi tervezett emlékiratai okán akart anyagot gyűjteni, nem pedig a rögzítettekkel visszaélni, de ezt már sosem tudjuk meg. Viszont a fennmaradt tekercsek rendkívül értékes kortörténeti dokumentumok, hiszen olyan eseményekkel kapcsolatos legfelsőbb vezetői egyeztetések hanganyaga is megmaradt, mint pld. a Kubai Válságot érintő elnöki tárgyalások.

A szovjetekkel közös holdra szállást tervezett

Kennedy korában a hold meghódítása nemzeti és világpolitikai presztízskérdés volt, ahol a két nagyhatalom, az USA és a Szovjetunió versengett. Volt azonban egy fontos szempont, ami miatt a gyakorlatias Kennedy megfontolásra ajánlotta a szovjetekkel együttműködő űrpolitikát: a várható hatalmas költségek megosztásának lehetősége. Bár egy ENSZ közgyűlésen beszédében ennek hangot is adott, a hidegháborús versengés az észérveket hátrébb sorolta a nemzeti büszkeség elsőbbségéhez képest. No és persze ma már tudjuk: amerikai volt az, aki először a holdra lépett.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here