Így veszekedj okosan!

0
15

Vitatkozni lehet okosan. De vajon veszekedni is? Hogyan ne vágjuk a másik fejéhez a múltbéli sérelmeinket? Hogyan kerüljük el a forráspontot? Létezik megoldási technika!

Van, aki egész egyszerűen megfutamodik a viták elől. Azzal, hogy lezár, nem reagál, sőt, akár fizikai helyváltoztatással is jelzi: ő bizony nem fog vitatkozni. Mások pedig csak hangosan képesek vitatkozni. Vannak, akik kihasználják a lehetőséget, hogy jól odaszurkáljanak az ellenfelüknek, míg sokan duzzogni kezdenek, amint nem értenek egyet az elhangzottakkal. Ezek a veszekedési formák nem maradnak hatás nélkül: legtöbb esetben valaki – vagy mindenki – megbántódik, miközben a probléma nem oldódik meg. El kell ismernünk ugyanakkor, hogy a vitatkozás része az életünknek, nem tudjuk örökre elkerülni. Csakhogy létezik egészséges változata is.

MIÉRT VITATKOZUNK?
A higgadt érvelés fejleszthető képesség, és sokkal célravezetőbb is. A téma kutatói szerint a kapcsolatokat egyenesen megerősíti, ha megtanuljuk, hogyan fejezzük ki a másokéval ellentétes véleményünket. Ez abban is segít, hogy jobban megismerjük egymást, és tiszteletet vívjunk ki a magunk számára, legyen szó családtagról, barátról, főnökről vagy éppen kollégáról.

Sokszor már nem is tudjuk, mivel kezdődött a vita, vagy mi volt az indítóok. Egyes felmérések szerint a párok 69 százaléka így veszekszik. Az is gyakran előfordul, hogy csak be akarjuk bizonyítani: a másiknak nincs igaza. Ha viszont az a cél, hogy mások azt tegyék, amit mi jónak tartunk, a vágyunk teljesíthető – amennyiben elengedjük a „nyerni akarást”, és finomítunk a vitastílusunkon.

MARADJUNK OBJEKTÍVEK
Az első lépés a másik fél meghallgatása, hogy megértsük a szempontjait. Tudatnunk kell, hogy értjük őt, érdemes például olyan megnyugtató válaszokkal élni, mint „értem, miért érzed magad megbántva”. Ha nem biztosítjuk arról, hogy elfogadjuk az ő álláspontját is, csak fokozzuk a feszültséget benne, vagy azt az érzést keltjük, hogy nem vesszük komolyan.

Második lépésként érdemes időt kérni, hogy megfontoljuk a hallottakat. Ez nemcsak a vitapartnerünket biztosítja róla, hogy komolyan vesszük az érveit, hanem nekünk is időt ad, hogy kigondoljuk a megfelelő válaszokat. Ha elébe megyünk a fölösleges veszekedésnek, sokkal könnyebb összeszedni a gondolatainkat, és mindenki számára megfelelő álláspontot, kompromisszumot kialakítani.

AMIT EL KELL KERÜLNI
Ha mégis elindul a szócsata, néhány dolgot érdemes fejben tartani:
A nézeteltéréseket érdemes négyszemközt lejátszani: figyeljünk a hely és az időpont megválasztására, hogy elkerüljük a még kínosabb helyzeteket. A vita során ne hozzunk fel múltbéli sérelmeket, mert az csak tovább szítja a feszültséget: maradjunk a témánál!

Szintén olaj a tűzre, ha általánosítani kezdünk: „te soha nem csinálod meg ezt”, „mindig ez van”…

Nem segít a hasonlítgatás sem: az „olyan vagy, mint anyád” vádakkal csak felmérgesítjük a partnerünket; érdemes a konkrét problémánál maradni.
Persze, nem mindig egyszerű ez, főleg, ha a partnerünk nem tartja be a fönti „szabályokat”. De mit tegyünk, ha a vitapartnerünk mond bántó kritikát rólunk? Ilyenkor érdemes pár percre elvonulni, hogy elkerüljük a heves reakciót. Ha mindenki kiadta magából a feszültséget, akkor ne feküdjünk le mérgesen: ilyenkor kell leülni, és megbeszélni hogyan alakítható ki mindenki számára elfogadható kompromisszum.

hirado.hu/ridikul

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here