Habsburg etikett Sissi korában – ami a színfalak mögött volt

0
282

Jelenleg is látogatható a Gödöllői Királyi Kastély porcelán kiállítása, ahol a bemutatott tárgyak alapján képet kaphatunk a Ferenc József korabeli udvar étkezési szokásairól. A Habsburg etikett a spanyolra épült, meglehetősen szigorú volt, nem csak az étkezésben, de az élet minden területén. Nézzük, milyen, számunkra már érdekes vagy furcsa, de akkor sokszor terhes, szabályokkal kellett szembenéznie az etikett miatt Erzsébet császárnénak, ha utazni szeretett volna.

Köztudott, hogy Erzsébet királyné szinte menekült a bécsi udvar szigorú etikettje elől, és talán ezért is beutazta egész Európát. De vajon hogyan utazott? Ki keresett neki szállást? Kit vitt magával? Mit csinált az utazásain? Kinek és mit vitt ajándékba?

Ahogy fentebb már leszögeztük, a Habsburg család életét nagyon meghatározta a szigorú spanyol etikett, ami az utazásokra is vonatkozott, így az utazásoknak is meghatározott protokoll szerint kellett történnie. Például szigorú előírások vonatkoztak arra az esetre, amikor az uralkodócsalád bármely tagja megérkezett valahová. Minden ilyen esetben egy gyönyörű, díszes sátort állítottak fel az adott pályaudvaron, ahol az uralkodót vagy nejét és kíséretét fogadták. A Magyar Királyi Államvasutak pld. 1896-ban készíttetett egy magyaros stílusú király-sátrat, amelyet mindig felállítottak az érintett pályaudvaron, amikor az uralkodócsalád valamelyik tagja megérkezett hozzánk. A sátor gyönyörű, díszes drapériából készült, és a sátor belsejét is gazdagon díszítették. Például mindig el kellett itt helyezni az uralkodópárról készített szobrokat is. Mindemellett A Keleti és a Nyugati pályaudvarnak is volt a királyi pár számára fenntartott fogadóterme, amit akkor nyitottak meg, ha valamelyikük Budapestre érkezett. A Keletiben ezek a szalonok már nincsenek meg, de a Nyugatiban egy-egy különleges esemény alkalmával megnyitják ezeket a szalonokat.

Amikor az uralkodópár reprezentatív céllal utazgatott, akkor a szolgálattévő embereket, az őket fogadó házigazdákat megajándékozták. Érdekes, hogy amikor Magyarországon jártak, akkor magyar koronával díszített tárgyakat ajándékoztak, míg ha a birodalom többi tartományába érkeztek, akkor a császári címer díszelgett az ajándékokon.

Köztudott, hogy Erzsébet királyné arra törekedett, hogy a lehető legkevesebb protokoll látogatást kelljen elszenvednie, így többnyire inkongnitóban, álnéven utazgatott. Persze az utazásainak híre rendszerint kiszivárgott, és a sajtó meg is írta, hogy hol, milyen álnéven szállt meg a Monarchia császárnéja. Ez a kiszivárogtatás okozta a halálát is, amikor a Genfi-tó partján egy anarchista megölte. A gyilkos is az újságból tudta meg a császárné aznapi pontos útvonalát.

Erzsébet utazásait természetesen nem maga szervezte .Mindig külön udvartartás kísérte: vitte magával a főudvarmesterét, legalább egy szolgálattevő udvarhölgyet, a fésülködőnőjét, a felolvasóját, aki fésülködés közben felolvasott neki. Ezenkívül komornák sokasága is ment velük, hiszen az udvarhölgyeknek is volt komornájuk, a főudvarmesternek komornyikja, szolgái. Az utazás szervezése az útimarsall feladata volt, aki előtte ellátogatott arra a helyre, ahol lefoglalták a szállást, megnézte, milyen látnivalók vannak a környéken. Általában a legmodernebb, legszebb szállodákat választották a császárnénak. Az is előfordult például, hogy amikor Erzsébet Herkulesfürdőre érkezett, a fürdő tulajdonosának a villáját bérelték ki számára, és a villa berendezését a császárné ízlésének megfelelően újonnan vásárolt bútorokkal rendezték be. Megesett az is, hogy az egész szállodát lefoglalták Erzsébetnek és a kíséretének, sőt a királyné számára például a bártfafürdői Deák Szállodában külön bejáratot is építettek, amit csak ők használhattak. Bad Gasteinben pedig Ferenc József megvásárolta a város központi szállodáját, ennek ellenére a császárné általában egy külvárosi kis szállodában szállt meg.

Az utazásokról Erzsébet és az udvartartás tagjai rendszeresen hírt adtak Ferenc Józsefnek, aki elvárta, hogy a felesége mindig értesítse arról, hogy hol tartózkodik éppen. Az útimarsallnak így azt is egyeztetnie kellett, hogy hová érkezzenek a levelek. Sokszor előfordult, hogy Erzsébet megérkezett valahová, és már a férje levele várta. Néha persze az időjárás bezavart a jól felépített útitervbe. Megesett, hogy egy vihar miatt nem tudtak kihajózni, ilyenkor az útimarsallnak gyorsan egy másik szállodát kellett találnia.

Erzsébet királynénak szokása volt az utazásairól ajándékokat vinni, esetleg küldetni a családja, barátai számára, sőt még az éppen szolgálaton kívül tartózkodó udvarhölgyeinek is rendszeresen küldött ajándékot. Nem kellett sokat gondolkodnia, hogy mit vásároljon, ugyanis a legtöbb helyen már lehetett kapni az adott hely képével díszítette apró szuvenírt. Erzsébet imádott vásárolgatni: szívesen vett süteményeket, édességeket. Különösen szerette a pesti Kugler, majd később Gerbaud Cukrászdát, innen díszes dobozokban szállították neki a finom süteményeket.

Láthatjuk tehát, hiába volt Sissi császár és királyné is egyben, még ő sem bújhatott ki az etikett bizonyos szigorú kötelezettségei alól. De legalább megpróbálta a lehetőségei szerint élvezni az életet, s nem csak ezért, de utazásai miatt is vált a korszak egyik meghatározó női alakjává. Emlékét sokféleképpen, így is őrizzük.

… Legvégül zárásként hagy jegyezzem meg, a cikkhez csatolt képeket úgy válogattam, hogy valamit vissza tudjanak adni a korabeli divatból, vagy életérzésből számunkra, akik erre a világra, elsősorban Erzsébet miatt, érdeklődő csodálattal tekintünk.

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here