A krumpli nem volt mindig édes és ehető, a növény Dél-Amerikában termő ősei még sütés és főzés után is megőrizték kissé keserű ízüket és csak az éjszakai fagy hatására lettek egy kicsit édeskések.
Régészeti leletek szerint Dél-Amerikában több mint hétezer évvel ezelőtt már fogyasztották az étkezési burgonyát, ami az 1570-es években került Nyugat-Európába, majd jutott később kalandos utakon Magyarországra. Elsőként bizalmatlanul fogadták, főként, hogy sokan a mérgező levelét és termését fogyasztották el.

Hazai karrierje a 18. század végén vette kezdetét, amikor II. József adókedvezménnyel támogatta a burgonya termesztését. Az új növényt kezdetben földi körtének, vagy földi almának is nevezték, a krumpli szó pedig a német névből (Grundbirne) származik.

Hozzávalók:
1 fej hagyma

2 fehérrépa
2 sárgarépa
1 karalábé
1 zeller
2 teáskanál pirospaprika
ízlés szerint őrölt kömény
ízlés szerint bors
ízlés szerint só

A gombóchoz:
50 dkg burgonya
15 dkg liszt
diónyi zsír (púpos evőkanál)
ízlés szerint só

Elkészítés:

Az apróra vágott hagymát megpároljuk. Ha már üveges a hagyma, megszórjuk a liszttel és zsemleszínűre pirítjuk. Hozzáadjuk a megpucolt, feldarabolt zöldségetek. Sózzuk, lefedjük és pár percig pároljuk. Lehúzzuk a tűzről, megszórjuk pirospaprikával és felöntjük 1,5 l vízzel, fűszerezzük. A krumplit vágjuk kis kockára, majd főzzük sós vízben puhára. Krumplinyomóval összetörjük, hagyjuk hűlni. Ha kihűlt, a liszttel és a zsírral gyúrjuk össze. Vizes kézzel formázzunk gombócokat és főzzük addig a levesben, amíg a felszínre ugranak.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here