Galgamácsa rejtett kincse: Vankóné Dudás Juli öröksége

0
202

Eszmélésemtől korai gyermekéveimet Galgamácsán töltöttem, ahol az 1970-es évek veszélytelen falusi világában, a határban lévő szolgálati lakásból messze eleresztve, körbejátszhattuk a Galga-menti táj kiserdeit, mezőit, no meg a mellettünk elterülő termőföldeket.

Rosszak voltunk néha, letörtük a zöld kukoricát, főleg én, mert a babámnak póthajat csináltam az éretlen kukoricacső zöld „hajából”, persze így pár termést tönkre is tettem. Emiatt néha futottunk a föld gazdasszonya érkezése elől – büntetés persze sosem volt – s ez a szomszédos gazdasszony Vankóné Dudás Juló volt (Juli helyett néha Julónak hívták), a korszak naiv népi festője, termékeny alkotó és szorgos parasztgazda.

Munkásságáról persze akkor még nem sokat tudtam, de emlékszem, apukám kapott egy szép tarkaruhás táncos képet Juló nénitől, ami azonnal kikerült a falra, ma is megvan, szeretem. Most már tudom, hogy a festőnő egyedi képeivel és élénken vidám színeivel visszaadta azt, ami a korabeli paraszti élet lenyomata volt, őszinte, megkapó festményekben.

Lássuk végezetül, mit mond a Wikipédia az idős asszonyról, akit ne felejtsünk, s egyúttal emlékeztessen munkássága minket arra is, hogy apró falvaink is teremnek örök kincseket.

„A Vankóné Dudás Juli Emlékház Galgamácsa egyetlen múzeuma, amelynek egy 1905-ben épült parasztház ad otthont. A kiállításon megtalálhatóak a múzeum létrehozását kezdeményező Vankóné Dudás Juli (1919–1984) Galgamácsa hagyományát, színpompás viseletét, az év ünnepeit és jeles eseményeit ábrázoló festményei; a naiv festő munkái mellett a jellegzetes paraszti életmód tárgyai is ki vannak állítva az emlékházban. A falumúzeumi gyűjtemény szakmai munkáját korábban a Galgamente falumúzeumait felügyelő aszódi Petőfi Múzeum ellenőrizte.

A kiállításnak otthont adó épület Galgamácsán, a település főutcáján, a Petőfi út 10. szám alatt található; 1905-ben építették fel. Hossztengelyes, szelemengerendás, előrenyúló deszkaoromzattal rendelkező, cseréppel fedett épület, amelyben a fűrészelt deszkadíszítéssel ellátott, fából készült oszlopok tartják a tornác fölé kiugró gerendázatot. Az épület és a tornác döngölt föld padozattal rendelkezett, amelyet egy felújítás alkalmával téglával lapoztak le. A fagerendás mennyezettel rendelkező ház alapzata részben kőből, felmenő falai pedig vert falból készültek.

Az épületet a Kurucz család építette és lakta hosszú időn keresztül. Jómódú középparasztok voltak, akik 15-20 hold földdel rendelkeztek; az építtető fiát egykor a falu bírájává is kinevezték. A Kisnémedi-patakig terjedő telekrészen konyhakert, gyümölcsös és szérűskert helyezkedett el, amit később átalakítottak szabadtéri színpaddá és nézőtérré. A főépülettel szemben két kisebb épület is található, amik korábban mint nyári konyha, pince és kamra szolgáltak. A hengeres kút melletti kemencét utólag építették fel, jelenleg újraépítésre vár. A kút mellett épített fészert a közelmúltban építették különböző mezőgazdasági eszközök tárolásának és bemutatásának céljával.

Az emlékház belső elrendezésében a fő hangsúlyt Vankóné Dudás Juli (1919–1984) helyi naiv festő alkotásai, festményei, festett tányérjai kapják. Ezenkívül a múzeumban berendezett lakásbelső és korabeli használati tárgyak is találhatóak. A korábban lóistállónak használt teremben híres fotóművészek Vankóné Dudás Juliról készült portréi vannak kiállítva. A fészerben és az egykori takarmányosban pedig gazdasági és a földművelés eszközeit helyezték el. A tájház 1989-ben vette fel a híres népművész nevét. Az emlékház minden évben március 15. és október 31. között, szombaton és vasárnap 14–18 óra közt látogatható. Fűthetőség hiányában a múzeum a téli időszak ideje alatt zárva tart.”

 

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here