ÉRDEKESSÉGEK, AMIKET NEM TUDTÁL TOKIÓRÓL

0
42

Tokió a világ egyik leghíresebb és legérdekesebb fővárosa, rendszeresen szerepel a hírekben, millió kép jelenik meg róla a közmédiában, érezhetjük úgy, hogy már mindent tudunk róla. Vagy még sem? Álljon itt lentebb néhány érdekesség a világ egyik legizgalmasabb metropoliszáról.

Tokió valaha egy pici falu volt

A város helyén az első lakosok i.e. 3000 táján telepedtek le. A település az Edo nevet kapta, és egészen a 12. századig nem sok vizet zavart, amikor is új földesura egy erődöt építtetett rá. Ez szolgált a későbbiekben a császári palota alapjául is, ami az 1450-es években épült. A város igazi jelentőségét és új, mai nevét a sógunátus bevezetésével nyerte el, s közel 250 évig szolgált a legfőbb hadúr és politikai vezető, a sógun székhelyéül. A bábcsászár, az isteni hatalom Kiotóban élt, de az ő székhelye a sógunátus alatt már csak a nevében volt főváros. Tokió robbanásszerű fejlődésen esett át a fenti korszakban, az 1720-as évekre lakossága elérte az 1,1 millió főt, ami a helyet az egyik legnagyobb világvárossá tette. Aztán eljött 1868, a fordulat éve, amikor Meiji császár megszüntette a sógunátust, átvette a hatalmat, s ő maga is Tokióba költözött. Érdekes tény, hogy a várost hivatalosan a mai napig nem nyilvánították Japán fővárosává, elvileg továbbra is Kiotó az, bár már csak ceremoniális szerepkörrel.

Az 1923-as földrengés Tokió felét lerombolta

1921 . szeptember 1. gyászos napja volt a fővárosnak, és a közeli nagy kikötőnek, Yokohamának is. A 2011-es Japánban valaha mért legerősebb földrengés után ez volt a második, több mint 8-as erősségű, s bár az epicentrum szerencsére nem a fővárosban volt, így is annak felét a földdel tette egyenlővé, s 140 ezer lakosát pusztította el. Mindenhol fellobbantak a tüzek, és tömeghisztéria is kezdődött, elkezdett a rémhír terjedni, hogy a városban lakó koreaiak is gyújtogattak. A két nép között Japán extenzív külpolitikája miatt már régóta ellenséges volt a viszony, s megtörtént az a tragikus dolog is, hogy közel 5000 koreai esett a hisztériát követő bosszúhadjárat áldozatául.

A város II. világháborús bombázása azonos károkat okozott Tokiónak, mint az atombomba Hirosimának és Nagaszakinak.

Pearl Harbour után a japán szárazföld nagy részét sokáig nem érte támadás amerikai részről, kivéve a fővárost, melyet már az 1941-es évben elértek és bombáztak a legnagyobb hatótávolságú amerikai repülők. 1944-ig a szórt támadások szórványos károkozások mellett túlzottan nem okoztak rombolást, de amikor az amerikai előre nyomulás a Csendes óceánon megfelelő közelségbe ért, és a bombázók rövid tára szállhattak fel, a napi, és különösen az éjszakai bombázások sorozatossá váltak. Volt olyan 48 óra, amikor a fővárosra 2000 tonna robbanóanyagot dobtak le, aminek következtében több mint százezer ember halt meg. Ez a két nap, az áldozatok rendkívül nagy számát tekintve, a világtörténelem legpusztítóbb légitámadásának mementójává vált.

Tokióban van a világ legforgalmasabb metrórendszere

Az 1927-ben megnyitott metrórendszert folyamatosan fejlesztik, mindemellett érdemes megemlíteni annak az 1963-as Tokiói Olimpiához kapcsolt jelentős kiterjesztését is. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ez a metrórendszer mozgatja meg a világ fővárosai közül a legtöbb embert, hiszen hihetetlen szám, napi 8,7 millió utas utazik a szerelvényeken a több mint 200 mérföldes hosszú szárnyvonalakon. Az is japán fővárosi különlegesség, hogy az üzemeltető cég külön alkalmazottakat foglalkoztat arra, hogy a mindig tömött metrókocsikba utolsóként beszálló utasokat kézzel szó szerint betolják. No persze ezt szigorúan fehér kesztyűben végzik, hiszen ugyan összepréselhetik az embereket, de azt nem lenne illendő puszta kézzel. Ez a metrórendszer híres arról az 1995-ös harci gáz (szarin) támadásról, amikor is egy fanatikusan világvégét vizionáló csoport több állomáson kiengedte a levegőbe ezt a  vegyszer,13 ember halálát, és több mint ezer ember sérülését okozva.

A japán császárság a világ legrégebbi monarchiája

A japán császári ház uralkodik a világ legrégebben folyamatosan regnáló dinasztiájaként, Krisztus előtt 660-tól. Azóta a történelem 125 császár nevét jegyezte fel, akik a Krizantém Trónt elfoglalhatták, s szinte kivétel nélkül csak férfiak. Elmondhatjuk, hogy a legceremoniálisabb uralkodók a japán császárok, rengeteg a kötöttség az életükben. Így, bár uralmuk és szertartásaik rendkívül látványosak hivatalos és nyilvános megjelenésükkor, lehet, még is sok „egyszerű” európai herceggel szívesen cserélnének.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here