Napjainkban egyre nagyobb divat, hogy haladásunk és nyugodtabb életünk érdekében inkább a “homokba dugjuk a fejünket”, mint kiálljunk önmagunk és saját véleményünk/döntésünk mellett. Miért lett divat a strucc-effektus?

Úgy gondolom nem feltétlenül a politikára kell fogni az ilyen magatartásformát társadalmunkban. Sokat lehet olvasni bizonyos generációkról, már javában az Alfánál járunk, de ha józan paraszti ésszel végiggondoljuk inkább arról van szó, hogy az emberekből eltűnt a tolerancia a másik és lassan önmaguk iránt is.

Régen volt a józan ész és a becsület. Ez határozta meg a mindennapokat, igaz nem is volt annyi lehetőségük az embereknek, mint napjainkban. Viszont a lehetőségekkel sok negatív tulajdonság is beívódott életünkbe. Nézzünk párat, amit egy kis szemléletváltással MÉG meg lehet változtatni:

“Dögöljön meg a szomszéd tehene is”. Ez a tipikus, ha nekem nem jó, akkor másnak miért legyen az?! Holott ezzel a hozzáállással rontunk az amúgy is rossz kedvünkön és az egész életünk negatív irányba halad tovább. Pedig nem is olyan nagy dolog a másik sikerének örülni. Például egy cégnél ketten pályáztok egy másik osztályon meghirdetett állásra. De a másik dolgozó kapja meg. Az első gondolotod mi lesz? Biztos nem az, hogy de jó neki. Pedig minden mögött meg kell találni a jelentést, ami előre vihet a továbbiakban. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha azt vizsgálnád meg, hogy miért is a másik bizonyult jelen helyzetben jobbnak?! Miben kell fejlődnöd, hogy a következő ilyen lehetőséget Te kapd meg?! Egyszerű és mégsem mérgezed az életed negatív gondolatokkal. 

“A szomszéd fűje mindig zöldebb”. Ez az a paradigma, amiből lehet jó filmeket átadoptál egy szó felcserélésével akár. És sajnos egyre inkább örök érvényű igazság lesz. Mit is jelent igazán? Hogy sajnos egyre többen szeretnek kirakat életet élni, és ez azzal is jár, hogy a környezetüket állandóan “megfigyelik”. Már nem a saját vágyaik irányítják az életüket, hanem az, hogy többet mutassanak a “szomszédnál” a társadalom felé. Erre nagyszerű példa, hogy ha az ismerősöm úgy dönt, hogy a Balatonhoz megy nyaralni, és boldogan újságolja, én biztos, hogy legalább Horvátországban nézek egy nyaralást a családnak. Bár ez nem én vagyok, de a példa kedvéért menjünk bele. Mert ha én úgy gondolom, hogy sokkat többet érek a másiknál, meg is mutatom neki. Ez a tipikus reakció a mai társadalomban. Meg akarjuk mutatni azért is, hogy mi jobbak vagyunk, többet érünk. Pedig a szomszéd fűjét nézzük állandóan.

Felvetődik a kérdés, hogy mi okozza ezeket a viselkedésformákat, amik lassan állandó részei az embereknek? Mi változott az elmúlt 50-100 évben? Hova tűnt a tolerancia, a megbecsülés, a becsület, őszinteség. Miért könnyebb egy “hazug világot” teremteni életünk köré, holott az igazsággal könnyebben boldogulnánk?! A válasz egyszerű. Mert változunk és változnak az igények, elvárások. A sok lehetőség nem csak egy jobb életre ad lehetőséget, de arra is, hogy a negatív életszemlélet egyre nagyobb teret nyerjen mindennapjainkban. Már nem örülünk őszintén a másik sikerének, mert ott van az a keserű utóíz a szánkban, hogy nekünk miért nem sikerült. 

Pedig csak fel kell tennünk a kérdést magunknak. Mindent megteszünk azért, hogy sikeresebbek legyünk? Őszinték vagyunk önmagunkhoz és környezetünkhöz? Minél kevesebb ember dugja a fejét a homokba és kezd el őszintébben élni, annál több sikeresebb és boldogabb tagja lesz társadalmunknak. 

Zárógondolatként csak annyit szeretnék még leírni, hogy lehet túl digitalizált és rohanó a mai világ (és ez nem fog lassulni), akkor is az igazság az egyedüli ami előrébb vihet minket. Hiszen ha az igazat mondod, nem kell észben tartanod, hogy kinek, mit hazudtál.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here