Amikor a dédapám tüzér volt az olasz fronton

0
126

Azaz: a Nagy Háború emlékei, melyek fel-felvillannak, s lassan eltűnnek, pedig Gödöllőről is harcoltak anno az I. Világháborúban.

… Nemrégiben bejárta a face világát egy magyar katona tánca, aki egy külföldi misszió során néptánc bemutatót tart a világ minden tájáról ott szolgáló katonatársainak. Megfogott ez a kép, a videó.

… Nem tudom miért, eszembe jutott dédapám, a jó öreg, a magyar becsületes gödöllői parasztember, aki 1901-ben született, és 1918-ban, 17 évesen már tüzér lehetett az olasz fronton. Megmaradt bennem, ahogy mesélte, nem volt könnyű a fronton az élet, pláne szinte még gyerekként, de ők, hogy valamivel agyonüssék az időt, katonanótákat énekeltek. Elő is adott egy nótát, csak úgy, a kerti padon – istenem, ha akkor már lett volna okosteló, de felvehettem volna…..

Miért ez a nosztalgikus hangulat? Talán, mert 100 éves az évforduló. Talán, mert ott is visszaköszön Gödöllő. Talán, mert, ahogy manapság minden okán tépik egymást verbálisan az emberek, jó visszaemlékezni, hogy milyen valós örömök határozták meg anno az egyszerű emberek életét.

Tudjunk örülni annak, amink van, pláne azon tükörbe nézve, mely azt mutatja, mennyivel kevesebb volt a régieknek. Tudjunk örülni a mának.

…. És végül a tánc:

 

 

 

 

 

Google search engine

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here