Ha hatalmas pofont ad az élet, ha ki kell mászni a gödörből. Minden élet tele van krízisekkel. Hogyan lehet feljutni újra a felszínre? Ha azt gondolod mindennek vége, jusson eszedbe ez a történet. Hogyan lehet egy összetört élet darabjaiból újat építeni?

Kevesen vannak olyanok, akik annyira tisztában vannak a hegymászás valódi és olykor sötét oldalával, mint Hilda, aki az egykori, legeredményesebb magyar hegymászó feleségeként tapasztalta meg, mi a gyász, a bizonytalanság.

A 2013-ban két kisgyermekkel, 30 évesen özveggyé váló édesanya mégis megtalálta a felfelé vezető utat.

A hegyről lefelé sokkal nehezebb az út

A világ legmagasabb hegye a Mount Everest, melynek magassága 8848 méter, azonban a kiépített mászási útvonal miatt a meghódítása kevésbé elismert. A Kancsendzönga néhány száz méterrel elmarad a Mount Everesttől, magassága 8586 méter. A hegyre való fel- és lejutás azonban alacsonyabb magassága ellenére is rendkívüli teljesítmény, Erőss Zsolton és Kiss Péteren kívül más magyar hegymászónak még nem sikerült. A hegy halálozási statisztikája 22 százalék.
Sterczer Hilda mégsem félt, amikor férjét útjára engedte a hegy meghódításakor, csak egy apró rossz érzéstől nem tudott szabadulni, ami Erőss Zsolt legutóbbi expedíciója óta férkőzött be a tudatába. Ennek a rossz érzésnek csak akkor engedett teret, amikor férje és társa még 24 órás mászás után még napnyugta után is lefelé tartottak a hegyről.

“Azt tudni, hogy fönt van a férjed, haldoklik, és senki sem tud segíteni, ez szörnyű. Hogy egyedül imádkozni tudok érte, és semmi mást nem lehet tenni. És bízni abban, hogy valahogy, valami csoda folytán mégiscsak el tud vánszorogni a 4-es táborig.”

Hilda jól tudta, hogy egy hegymászó, amikor a csúcsra ér, akkor van a legtávolabb az élettől, mert le is kell jönni a hegyről. Vissza kell találni az alaptáborba. Férje halálát követően Hilda egy képzeletbeli hegyen ragadt, miközben szüntelenül a lefelé vezető utat kereste.

Hogy pontosan hogyan lelt rá, kiderül Egyszer lent podcastunkból.

Mászással a figyelemzavar ellen

Ma Magyarországon minden iskolai osztályban találkozhatunk figyelemhiányos hiperaktivitási zavarral (ADHD) küzdő gyermekkel, hiszen a betegség minden huszadik fiatalt (körülbelül 70 000 főt) érint 6 és 18 év között. A riasztó számokat tovább súlyosbítja, hogy a mozgáskultúra alapelemeinek döntő többségének kialakulása is körülbelül erre a korszakra tehető, a születéstől 10–12 éves korig. Így ennek a korcsoportnak a mozgásfejlesztése kiemelt fontossággal bír.

A Hópárduc Alapítvány ezen gyermekek számára nyújt egy fejlesztési eszközt, mellyel a gyerekek koordináltabbá és koncentráltabbá válhatnak. Erőss Zsolt hegymászó halála után felesége, Sterczer Hilda sokáig kereste azt, hogyan tudná továbbvinni a férje szellemiségét egy olyan projektben, amiben mindketten jelen vannak. Így született meg a Hópárduc Alapítvány és rajta keresztül a terápiás mászásnak köszönhetően a gyermekek mozgásrehabilitációja, kognitív fejlesztése.

Az Egyszer lentben olyan hősök történetét meséljük el, akik hatalmas pofont kaptak az élettől és megtapasztalták, milyen érzés padlón lenni. Ők mondják el, miként sikerült kimászniuk a gödörből.

Egyszer lent podcastunk első részében Lovas Rozi színésznőnek mesélte el, hogyan élte túl férje elvesztését Sterczer Hilda, és miként sikerült talpra állnia.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here