Az Oktoberfest története – összehasonlítva a többi tradicionális német népünnepéllyel – viszonylag rövid. Először 1810. október 12-én rendezték meg, amikor is Lajos trónörökös -herceg – a későbbi I. Lajos király feleségül vette Terézia Sarolta szász hercegnőt, és München város egész lakossága hivatalos volt az ünnepségre. A müncheni városfal melletti réten nagyszabású lovasversenyt hirdettek az esküvő alkalmából. Azóta hívják azt a mezőt Theresienwiesének , azaz „Terézia-mező”-nek. Mivel Lajos királyt nagyon érdekelte az antik Görögország, azt javasolta alattvalóinak, hogy az eseményt az antik olimpiai játékok mintájára rendezzék. A javaslatot izgatottan elfogadták, így az első években az Oktoberfest túlnyomóan sportos jellegű volt. A bajor királyi udvar a lakosság legnagyobb örömére úgy döntött, hogy a lovasversenyt a következő évben is megismétlik. A 19. század végére az Oktoberfest egyre inkább a mai népünnepélyhez kezdett hasonlítani. Hosszabb ideig tartott, és többnyire a még kellemesen meleg szeptemberre időzítették. Azóta már csak az ünnepség utolsó hétvégéje nyúlik át októberbe. 1880-tól engedélyezte a városvezetés a sör árusítását, és 1881-ben nyitott ki az első sültcsirke-árus. Elektromos fény világította meg a több mint 400 bódét és sátrat. Azért, hogy több ülőhelyet tudjanak biztosítani a látogatóknak, és termet a zenekaroknak, a sörfőzdéket nagy sörsátrakba helyezték át. Ezzel egyidőben a fesztivál egyre több mutatványost és körhintást vonzott, akik a hangulat fokozásáról gondoskodtak. 1910-ben ünnepelte a fesztivál a 100. születésnapját, ebből az alkalomból 12 000 hektoliter sört mértek ki. A Bräuroslban, az akkori legnagyobb sátorban 12 000 vendég foglalhatott helyet.

Az Oktoberfest ma már évente több mint 6 millió látogatót vonz. Egyre nagyobb számban található köztük külföldi, főleg olaszok, amerikaiak, japánok, és ausztrálok. Egyik hétvége kimondottan “olasz”, akkor rengeteg olasz látogat el a bajor fővárosba, akik javarészt lakókocsikkal érkeznek, külön camping helyeket biztosítva nekik, a hangosbemodók, sőt helyi rádiók is olaszul üdvözlik a vendégeket, a sörsátorokban az ismert olasz slágereket is játszák…stb. Ilyenkor szószerint a várost “ellepik az olaszok”, nem hiába hívják Münchent általában is a “legészakibb olasz városnak”.

Az utóbbi években növekvő problémát jelent a látogatók körében a túlzott alkoholfogyasztás. Ennek szeretnének gátat szabni az illetékes szervezők. A sátrakat arra kötelezik, hogy 18 óráig csak tradicionális fúvószenét játszhatnak, a maximális hangerőt pedig 85 dB-ben szabták meg. A sláger- és a popzene csak esténként szólhat. Ezáltal az Oktoberfest a családok és az idősek számára is elérhető maradt, az évek alatt megszokott hangulat megtartásával. Hétközben vannak “családi napok”, amikor is például a hulláamvasutak és egyéb attrakciók is féláron használhatók, ezzel is leginkább a gyerekeknek kedveskednek.

Az óriáskereket először 1880-ban állították fel, ekkor a magassága 12 méter volt. Manapság az egyik legkedveltebb attrakciónak számít a most már 50 méter magas óriáskerék. A rajta utazók látványos képet kaphatnak a fesztiválról madártávlatból. Az Olympia Looping egy hordozható acél hullámvasút. A pálya hossza 1250 m, legmagasabb pontja 32,5 m. Öt db hétkocsis vonat tartozik hozzá, minden kocsi négy férőhelyes. A vonatok maximum 80 km/h sebességre gyorsulnak fel.

Az igazi Oktoberfest elkerülhetetlen kelléke a népviselet. Ma a Dirndl – női népviselet elérhető minden változatban. Ez a népviselet minden nőnek jól áll, hisz “helyre teszi” amit kell. A dekoltázst megemeli, a dereket összehúzza így a csípőt is kihangsúlyozza. A hagyományos – eredetileg munkaruhaként, majd ünneplőként viselt modellek mellett egyre divatosabbak a mini-dirndl-ik, rózsaszínű vagy akár neon színekben is. Ezeket főként a iatalabbak, illetve a turisták kedvelik.Viszont találkozhatunk exkluzív haute couture dirndlikkel is, amik ára akár a csillagokba is érhet. Sokan nem tudják, de például a kötény megkötőjén a masni elhelyezkedése sokat elárul viselőjéről: jobb oldalon – házas vagy kapcsolatban élő, baloldalt – szingli, középen – “semmi közöd hozzá”, illetve még szűz lányok, hátul – özvegy.


A férfi viselet is egyedi a bajoroknál. A közismert kantáros bőrnadrág, és fehér himzett ingek mellé nem illik például zoknit húzni. A Loferl – ami egy kötött vádli melegítő a hagyomány az alpesi régiókban, de manapság egyre többet látni modern tornacipőt, tenisz- vagy térdzoknit is a népviselethez. Tehát a mai korok divatja keveredett a hagyományos népviselettel az Oktoberfesten.

17 nagyobb és 21 kisebb sörsátort talál az ide kilátogató. A hagyományos “O’zapft is!” – azaz csapra veretett szlogennel a város polgármestere megnyitja az ünnepséget. Mindez az Oktoberfest első szombatján 12órakor történik, amire már sokszor hajnali 6-7órától sorban állnak a kiszomjazott bajorok, illetve a turisták. 6 müncheni sörgyár verseng a a vendégek kegyeiért. Vannak bajorok, akik csak egyetlen márkát részesítenek előnyben, és azokba a sátorokba nem is hajlandóak bemenni, akik a konkurrens sört csapolják. Így kívülállóként sokszort érthetetlen, miért áll a tömeg az egyik sörsátor előtt inkább, mintsem a másikba kényelmesen helyet foglalna. A sátrak is különböznek, pl. egy FC Bayern – Fan, vagy akinek épp nagyobb a pénztárcája a celebek által preferált sátorba járnak, esetleg aki imádja a halas ételeket, vagy sör helyett inkább pezsgővel koccintana….. tehát minden érdeklődő megtalálja a saját sátrát. Persze az árak csak minimálisan különböznek, bár a liter sör ára évrő évre emelkedik. A 2019-es év 10,80-11,80 €-ós sör ára a korábbi évekhez képest 3,1% -kal emelkedett. A tavalyi év statisztikája mégis azt mutatja, hogy a majd 6,5 millió látogató 7,3millio liter sört, 124 ökröt, 29 borjút fogyasztott el, miközben nem számolták a rengeteg sült csirkét, vagy füstölt halat, és az egyre gyakoribb vegetáriánus ételeket, illetve alkoholmentes vagy sörön kívüli italokat sem.

Minderre sajnos az idén a Corona-válság miatt nem kerülhetett sor. Viszont nem ez az első alkalom hogy lemondták a világ legnagyobb népi fesztiválját.Az 1810-es megalapítása óta a müncheni Oktoberfestet több mint 20 alkalommal törölték, vagy más események váltották fel. 1813-ban Bajorország a franciaellenes koalíció oldalára állt, és így Bonaparte Napóleon francia császár ellenfele volt. 1866-ban a porosz-osztrák háború sem teremtett ünnepi hangulatot.A két világháború alatt 1914 és 1918, valamint 1939 és 1945 között sem került sor az Oktoberfestre. A következő években kisebb őszi fesztiválokat tartottak 1919-ben és 1920-ban, 1946-ban, 1947-ben és 1948-ban. Az első világháború következtében bekövetkezett magas infláció szintén megakadályozta az Oktoberfest 1923-ban és 1924-ben történő megrendezését. Nem csak a háborúk, hanem a betegségek is vezettek a fesztivál törléséhez: 1854-ben és 1873-ban kolerajárványok voltak Münchenben. 1949 óta most, 71 év után először, a coronavírus miatt újra törölni kellett. Markus Söder miniszterelnök (CSU) és A müncheni polgármester Dieter Reiter (SPD) április 21-én bejelentette, hogy az 2020-as Oktoberfest elmarad.

Remélhetőleg a jövő évi ünnepély nem marad el, hisz minden müncheni, és nem müncheni már nagyon várja a világ legnagagyobb, és egyben leírhatatlan fesztiválját. Ezt látni kell….

foto:oktoberfest.de/AAA

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here