Azt valószínűleg a legtöbben tudják, hogy a húsvét a keresztény egyházak egyik legnagyobb ünnepe, és hogy ilyenkor Jézus feltámadására emlékezünk. Ismerjük (és persze legtöbben gyakoroljuk is) a legelterjedtebb népszokásokat is, mint például a locsolkodás, és persze tisztában vagyunk azzal is, hogy bárány és a nyúl nélkül nem is húsvét a húsvét igazán. De vajon ezek eredetéről mit tudunk? Összeszedtünk nektek néhány érdekességet a húsvéttal kapcsolatban.

1 .Mit is jelent a húsvét szavunk?

Húsvét az azt megelőző böjti időszak lezárulását jelzi. Ez a böjt valójában nem is az éhezésről mint inkább a hús mellőzéséről szól.

Húsvétkor azonban már újra ehetünk (és eszünk is), vagy mondhatnánk azt is, hogy húst vételezünk magunkhoz. Ez utóbbiból alakult ki a húsvét szavunk.

2. Hogy került a képbe a bárány?

Ennek eredetéhez nagyjából 3500 évet kell visszautaznunk az időben, egészen a zsidók egyiptomi rabszolgáskodásának az idejéig, amikor is a Bibliából ismert 10 csapásból az utolsó következett. A történet szerint az Isten azzal büntette az egyiptomiakat, hogy minden ház elsőszülött fiúgyermekét megölette, kivéve a zsidókét, akik úgy tudták elkerülni a büntetést, hogy levágtak egy áldozati bárányt, és a vérével megjelölték a házaikat. A zsidóság azóta ünnepli a pészahot vagyis a zsidó húsvétot, amelynek jelképévé vált a bárány, és ami nagyjából egybeesik a keresztény húsvéttal. És mivel a kereszténység a zsidó vallásból fejlődött ki, több más szokással együtt a bárányhús evést is átvették a régi vallásból a szegény barik nagy bánatára.

3. Akkor most a húsvét zsidó eredetű ünnep?

Részben igen. Viszont az ősi európai népek többségénél is nagy jelentőséggel bírt a tavaszvárás időszaka. A tavaszi nap-éj egyenlőség jelképezte a megújulást és a termékenységet. Mivel ez az időszak szintén egybeesik a húsvéttal, rengeteg pogány szokás vándorolt át a keresztény rituáléba. Egyébként ebből adódik az ünnep német és angol elnevezése is, mivel a német Oster, és az angol Easter is egyaránt egy germán istennő, Ostara nevéből származtatható, aki a termékenység és az alvilág úrnője a germán mitológiában.

4. Na de hogy került a képbe a nyuszi?

Míg a báránynál elég pontos magyarázatot tudunk adni, addig a nyúlnál már ennyire nem egyértelmű a dolog. Egyes vélemények szerint, mivel a nyulak rendkívül szapora állatok, tökéletesen szimbolizálják az újjászületést. Másik magyarázatként az előbb említett Ostara istennő története szolgál. A mítosz szerint a nyúl eredetileg madár volt, de az istennő haragjában a földön futkosó állattá változtatta.

5. És miért locsolkodunk?

Egy ősi legenda szerint a locsolkodás Krisztus feltámadásához vezethető vissza, mivel a katonák, akik a sírt őrizték, víz locsolásával próbálták meg távol tartani azokat, akik a feltámadásról szerettek volna megbizonyosodni. Egy másik forrás szerint a húsvéti locsolásnak inkább a keresztelés van köze, mivel a keresztelőket sokáig tavasszal tartották. Egyébként ez a szokás leginkább Közép-európára jellemző, azon belül is Magyarország őrzi leginkább ezt a szép hagyományt, amire méltán büszkék lehetünk.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here