Paradicsom leves

0
30

A paradicsom
Bármennyire is magyaros ételnek tekintjük ma már a paprikával együtt, bizony, a paradicsom is egyike azon terményeknek, amelyeket Európa Amerikától kapott: őshazája Peru, ahol ma is közönséges, majdhogynem gyomnövény. Mexikóban kezdték el termeszteni, Amerika felfedezői hozták be Európába, majd Spanyolországból illetve Portugáliából terjedt el az egész kontinensen. Aranyos színére utal egyik francia neve, a “pomme d’ore”, az aranyalma. A XVII. században Poma amoris, Liebesapfel, a “szerelem almája” néven is emlegették, mert úgy vélték róla, hogy bódulatot okoz. (A még éretlen, zöld bogyó valóban tartalmaz kis mennyiségben egy szolanin nevű szteroid alkaloidát, amely mérgező vegyület, de az érett gyümölcsben ezt már nem találjuk meg.) Magyar neve az édent idézi. Dr. Bálint György kutatásai szerint már Lippai János 1661-es kertészeti leírása megemlíti, de egészen a XIX. század végéig inkább csak az úri konyhákban tűnik fel. A paraszti háztartásokban sokáig szinte kizárólag főzve használták (lecsónak, illetve az augusztusban befőzött léből levest, szószt készítettek). Nyersen, salátának, hidegkonyhai összeállításokban való fogyasztása a XX. század második felében terjedt el.
A paradicsom rengeteg antioxidánst tartalmaz, így nem csoda, hogy mint csodanövény tett szert nagy népszerűségre a szépségiparban, hiszen öregedésgátló hatással bír, és védi a bőrt a káros UV-sugaraktól is.
Ráadásul a benne található likopin nemcsak a bőrrel tesz csodát, de rákmegelőző hatása is van, melyet akkor sem veszít el, ha nem nyersen, hanem főzve fogyasztjuk el, mondjuk paradicsomszószként.

Hozzávalók:
1 liter paradicsom lé (házi vagy bolti is jó)
1 kis konzerv sűrített paradicsom
Betűtészta ízlés szerint
Csipet só
Cukor ízlés szerint
3 evőkanál Olíva olaj vagy napraforgó olaj
2 evőkanál liszt
Fűszerpaprika
Forróvíz

Elkészítés:
A lisztet megpirítjuk az olajban és ráöntjük a paradicsom levet. Hozzáöntünk annyi forróvizet hogy háromnegyedig megteljen az edényünk. Folyamatosan kevergetve hozzáadjuk a sűrített paradicsomot, és fűszerpaprikával meghintjük hogy gusztusos piros színe legyen. Sózzuk, cukrozzuk. Az én gyermekeim édesen szeretik, úgyhogy így készítem, azonban van aki sósan, van aki “menzásan”. A folyamatos kóstolgatással tudjuk megállapítani a számunkra megfelelő ízhatást. Ha felforrt beleöntjük a betűtésztát. Pár perc alatt megfő és már tálalhatjuk is.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here